Hazaértünk tegnap végre :) Nem volt egyszerű az út, bár az Örsig úgy festett, Willy-t semmi nem zavarja. Aztán ez elmúlt, talán éppen azért, mert sokáig kellett keresni az átszállást, vagy nem tudom... :( Mindegy, szerencsésen hazaértünk :)
Otthon azért időbe tellett, mire megnyugodott, érdeklődően körbeszaglászott, de nem igazán nyertem el a tetszését. Ellentétben párommal, akivel egyből nagy volt a szerelem. Karra puszi, orra puszi, engem meg evett a sárga irigység.
Reggel én adtam neki enni, mint mindig, meg is harapott a kis mocsok, úgy érzem, jól kezdődik a kapcsolat :D Hát, ma délután kénytelen lesz velem kettesben lenni a nagyságos úr, majd meglátjuk, mi lesz...
Otthon azért időbe tellett, mire megnyugodott, érdeklődően körbeszaglászott, de nem igazán nyertem el a tetszését. Ellentétben párommal, akivel egyből nagy volt a szerelem. Karra puszi, orra puszi, engem meg evett a sárga irigység.
Reggel én adtam neki enni, mint mindig, meg is harapott a kis mocsok, úgy érzem, jól kezdődik a kapcsolat :D Hát, ma délután kénytelen lesz velem kettesben lenni a nagyságos úr, majd meglátjuk, mi lesz...
0 megjegyzés: