A kisnyussz hétvégén úgy döntött, kanócot eszik... Fantasztikus boldogság járta át a testem az ötlet hatására. Elkezdtünk tanakodni, vajon mit is csinálhatnánk, végül úgy döntöttünk, elvisszük a doktor bácsihoz.
A hordozóban még egészen jól volt, a buszút sem viselte meg igazán. A sok kutya a dokinál már annál inkább. Aztán megint előjött belőle a frídomfájter, egészen amíg legnagyobb meglepetésére kinyílt az ajtó. Már a hordozó ajtaja.
Mindenki agyonnyomorgatta, azt mondták, csodálatos és gyönyörű nyuszika :) Szegénykém csak nézett ki a fejéből, hogy akkor most mi is van... úton hazafelé annyira már nem volt nagy legény :D Még a ketrecben is csak ült és nézelődött... aztán amikor meghallotta, hogy csörög a tápos zacskó, egyből jobb kedvre derült... :)

Most aggódok, reggel evett, jó nyuszi volt, szénázott is, remélem, a kanóc tényleg keresztül fog folyni rajta, ahogy a doktornéni mondta...




This entry was posted on 9:44 and is filed under . You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.

0 megjegyzés: